Egy gyors felépülés története

Most nézem, hogy 19-én írtam a legutolsó bejegyzésemet és úgy találtam, hogy ez a 3 napos intervallum egész kellemes a blogírás szempontjából, ágyhogy mostantól megpróbálok háromnaponta írni (márha történik olyasvalami, ami megírásra érdemes).
A hétvégén elszenvedett térdficamom rohamos sebességgel gyógyul. Nagyon meg voltam lepve, mikor már kedden teljesen rendben tudtam járni és még csak nem is fájt.
Futni azért azt még nem fogok, de a konditerembe már elmentem, és tegnap már röplabdáztam is. Nagyon remélem, hogy a hétvégén bírni fogja a Kjerag túrát is, mert nem szeretnék róla lemaradni és a base jumpereket is kifejezetten jó lenne megnézni útközben.
A héten a feladattal már a célegyenes környékén járunk, de azért még vannak kidolgozatlan részek, tehát a fejfájás augusztus 3-áig garantált. Augusztus 3-án lesz ugyanis a végső bemutatás, ahova a főnök természetesen meghívta a az osztály összes dolgozóját. Ígí tehát vagy 2 tucat térképész, geológus és geofizikus előtt kell majd bemutatnunk az elkészült webtérkép megjelenítőt. Jó lesz.
A héten az értem felelős főnök is visszaérkezett a vakációjáról. Kicsit eltartott neki a visszarázódás, de ma már nagyon elemében volt. Mindenfélét intézett és hálaistennek bebocsátást engedett a Statoil konditerembe is, szóval mostantól lehet majd munka után tovább fárasztani magunkat.
Ma is megyünk konditerembe, ide a közelbe úgyhogy holnap garantált, hogy saját magam árnyéka leszek, főleg azért mert még az előző kondizásból sem épültem fel teljesen.
Most viszont megyek, mert iszonyatosan felidegesített, hogy a nem magyar nyelvű billentyűzeten állandóan félreütök így szinte minden ötödik leütés a törlés gomb.
Ja és juteszembe, Csilla, ha ezt olvasod kérlek derítsd már ki nekem, hogy a búzadara milyen néven fut Norvégiában, mert úgy megjött a kedvem enni egy kis tejbegrízt, de mivel nem értem a zacskók zömének a feliratát, felbontani meg nem akarom őket a boltban így még nem volt alkalmam csinálni magamnak.