Természetesen ez sem telt/fog telni unalmasan. Rögtön kezdjük a pénteki napnál, amikor is lehetőségem nyílt a vállalati pályán floorballozni egyet. Ez egy ilyen kislétszámú egymást kergetés volt: A térképészek és az áramlásfizikusok egymás ellen. Mit ne mondjak, nagyon király kis meccset hoztunk össze, másnap Daniellel egyetemben nem igazán tudtunk megmozdulni.
A napnak korántsem volt vége még, hiszen miután hazaértünk, lassan kezdődött az Uruguay-Ghána mérkőzés, amit hála Vilde szervezőképességeinek vagy tizedmagunkkal ültünk végig. Ez a társaság nem volt kifejezetten sokszínű, már ha a beszélt nyelveket nézzük: volt 2 orosz (srác és a barátnője Szentpétervárról és Krasznojarszkból, ami ugye Szibériában található :S ), 1 svéd srác, aki viszont többségében kihasználta, hogy a norvégokkal megértik egymást a svédek, voltam én, a Hungry-Hungarian és rajtunk kívül egy tucat norvég. Istenemre mondom, az ember eltöltene itt fél évet ilyen környezetben, amiben én vagyok, folyékony norvéggal jönne vissza. Ámulnak is néha, mert meguntam az elején, hogy nem értem minden szavukat, úgyhogy elkezdtem kombinálni angolból és németből, és mostmár úgy állok, hogy többé kevésbé, de majdnem minden társalgást értek, ami itt folyik norvégul.
Akkor volt a legnagyobb meglepetés, amikor tegnap grillezéskor szóltam hozzá a társalgáshoz, és ők meg csak bámultak, hogy baaaaaaaazzmeeeg te érted, hogy mi mit beszélünk. Hét hol kopogjam le, igen.
Szóval itt volt nálunk ez a társaség, jól éreztük magunkat, beszélgettünk, ittunk (én basszus persze, hogy mellényúltam a boltban és sikerült 4 doboz alkoholmentes sört vennem).
Ezután lementünk a kikötőbe, ami kemény 2 percre van ide, hogy keressünk valami helyet. Ez már nekem kezdett kicsit sok lenni, mivel a csalóka napfény, vagy a Cinivel való skypeolás vagy a filmjeim miatt a hét folyamán rendszeresen hajnali 2-3-kor feküdtem le, és ezután 8-ra mentem dolgozni. Szóval én gyakorlatilag leléptem és hazajöttem egy jót aludni. Gondoltam, hogy szombaton majd bepótolom, amit kihagytam. Persze másnap mondták, hogy nem veszettem semmit sem, hogy nem jöttem el.
Szombatra kicsit más tervek voltak. Az egyik "summerstudent" testvére itt lakik a férjével együtt egy szép, kertvárosi lakásban. Ebben a lakásban terveztünk csapni egy "grillezd ami viszel" grillezést. Hát mit mondjak, a ház valami eszméletlenül brutálisan szép ház volt.
De még mielőtt rátérnék az estére meg kell jegyezni, hogy lenéztünk a belvárosba is a délelőtt, annak ellenére, hogy zuhogott az eső. A kikötőben benn állt a Queen Elizabeth vagy valami hasonló nevű óriáshajó. Nagyon hatalmasan nézett ki.
Mi szépen leültünk vele szemben egy kiülős helyre és megebédeltünk, mivel úgysem evett senki sem reggelit, szóval kettőazegyben kajálás lett belőle. Énnekem is sikerült relatíve olcsón kijönni: 85 koronáért televolt a hasam egy étteremben. Tudni kell megtalálni a legjobb helyeket. Evés közben mondták is a srácok, hogy ez a kifejezett norvég életérzés: ülni egy étteremben, kültéren, miközben esik az eső és várni a napot. A nap természetesen egy kb. 20 perc elteltével meg is jött, az esernyőket meg rögtön felhúzták a pincérek. Nagyon jól éreztük magunkat.
Ezek után vettem még képeslapokat, amelyek hamarosan megérkeznek a címzetteknek. :)
Ezt köbvetően hazafelé vettem az irányt, majd újra le, mivel lenéztem, hogy mi folyik éppen a strandröplabda bajnokságon.
Az estéről csak annyit, hogy ettünk egy nagyon jót, aztán meccss, meg beszélgetés, majd bejöttünk a belvárosba és buliztunk egy jót. Kifejezetten jól esett, hogy itt a helyek nincsenek tele teljesen gyalultagyú barnalábú egyedekkel, akik úgy táncolnak, hogy az már a boxba való átmenet. Ezután gyalog hazamentünk, útközben megtárgyalván, hogy ma is sikerült tanulnom egy rakás norvég szót.
És a legjobb érzés ebben az, hogy ezek az emberek nagyon megörülnek, ha valaki próbálkozik a nyelvüket beszélni. Tehát a helyet minden félénk nyelvtanulónak csak ajánlani lehet: itt minden segítséget meg fog kapni, hogy elsajátítsa a nyelvet.
Azt hiszem ennyi elég volt belőlem mára szövegesen, inkább jöjjenek a képek.
u.i.: Ez a rohadt billentyőzet a sírba visz: Mindig elírok mindent, keresem az ékezetes betűket, szóval kifejezetten izzadtségos munka egy bejegyzést megírni ékezetekkel. Értékeljétek! :):)
és mindezt sikerült 04:10-kor bejegyezned?? te nem vagy normális :D
VálaszTörlésEz a xar nem a mi időzónánkban írja ki az időket....
VálaszTörlésAzt hiszem, a másik srác egy kicsit ügyesebb volt a mászásban:)) vicces ahogy ott kapaszkodsz:D
VálaszTörlés