2010. június 30., szerda

ArcGIS-es, epertortás nap

A mai napom elég korán kezdődött. Reggel 8-ra már benn is voltam, és kezdtem a szokásos rutint. Vagyis csak kezdtem volna, ha nem b***sza fel az agyamat az egyik kollega a reggeli kávézás közben. Történt ugyanis, hogy miközben kávéztunk megkérdezték tőlem, hogy ugyan már milyen nyelvekkel rokon a magyar.
Én meg mondtam, hogy mióta elvetettük a finnugor elméletet azóta semmilyennel sem rokon gyakorlatilag. Szó szót követett majd eljutottunk addig, hogy az egyik munkatársam, aki történetesen az erdélyi "nem őshonos" lakossághoz tartozik a származását tekintve kijelentette, hogy már milyen borzalmasak a magyarok Erdélyben, hogy nem akarnak románul tanulni. Mondom erre neki, hogy igen, ez részükről nagy hülyeség, mert később csak nehezen tudnak majd érvényesülni, plusz Franciaországban is lehet használni a román nyelvtanulás során elhangzottakat. Erre kijelenti nekem, hogy ne csodalkozzanak a magyarok, hogy románul kell tanulni, mert egész eddig ők tartották megszállva Erdélyt. Na mondom erre bazmeg, inkább néztem a kávémba és utána mindennel egyetértettem. Néha kellemetlen magyarnak lenni és hallgatni rólunk a hülyeséget.Ezek után már csak jó dolgok történtek a mai nap. Az ebédlőben gulyáslevest adtak. Nem kifejezetten hasonlított a hazaiakra, de értékelendő a próbálkozás és a minőség: nem volt annyira rossz. De ami azután jött, azt lehet, hogy nem kellett volna kiválasztani. Lazac volt krumplival és valami borzalmas nyersrépás cuccal. A lazac nem volt megfűszerezve és olyan szaga volt, mint a Sajkodi öbölben a horgászoknál szokott lenni. Persze ez csak annak mond valamit, aki már volt is ott. Amennyiben nem, mindenképpen érdemes a Sajkodi-öbölbe ellátogatni, ha már egyszer Tihanyba viszi az embert a sors.

Természetesen ma sem maradt ki valamilyen formabontó esemény. Jóga lett volna megint, de a kollegák elküldték a jógatanárnőt, mert egy csókát búcsúztattak, akit át fognak helyezni egy emelettel lejjebb. Tehát búcsúbulit rendeztek neki. Nanáhogy munkaidőben. :) Volt kávé, finom eper- meg szőlőtorta, meg nyers eper (az itt nagyon finom és sok nő belőle). A kollegák kifejezetten jófejek velem/velünk, kellemes bennt lenni.
A mai nap során azt is sikerült megtudnom, hogy az a szerencsés helyzet ért, hogy a világon az elsők között próbálhatom ki az ArcGIS 10-es verzióját, amit hivatalosan csak most nyáron fognak kiadni, de a cég az ESRI egy hivatalos tesztelője és elsőként kapta meg a végleges kiadást. Mivel a térképezésért én felelek, én játszhattam el a programmal. Ígéretes. (persze ez most a szakmai híradó volt, akiknek nem mond semmit azoktól elnézésüket kérem!)
Délután sikerült pont 4-kor lelépni, így sikerült viszonylag korán hazaérnem. Így lehetőségem nyílt elmenni futni a Mostvatnet körül egy körre. Nagyon jó volt, csak jó lenne egy bringa az odavezető távra. Itthon lassan elkezdem a felhasználói felületet legyártani a közös kis programunknak a kis sri lankai sráccal. Nem lesz egyszerű, de a feladat roppant érdekes.
Végre lett egy kis pénzem is, úgyhogy fogtam magam és elmentem egy okos kis bevásárlásra, hogy legyenek alap kajáim. Mostmár valszeg nem fogok éhenhalni, de most meg lógok a nagymamának. Ha van egy kis humorérzéke mindjárt elküldi nekem, hogy a pénz 100%-os THM-mel, rövid futamidőre szól. :):)
Az adókártya remélem, holnap, legkésőbb holnapután megjön és akkor tudok végre itteni bankszámlát nyitni. Ma kábé annyi történt velem. Szerintem pénteken elmegyek a közelbe egy jó kis fotózó túrára, nagyon szép helyeket és házakat találtam.
Lassan fekszem aludni, holnap ugyancsak nem emberi időben kell majd felkelnem. Szerintem ti is tegyetek hasonlóan.Viszlát.

Ja és juteszembe a végére szántam ezt a fincsi kis képet: Az már azért kifejezetten mókás, hogyha az ESRI nyilvános szerverén jár le az ArcGIS licenc.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése